Cserépváralja a Bükkalja egy kis települése. Megközelíteni Mezőkövesd, Tard felől érdemes. A településről három kúplelőhely érhető el, ezek Csordás-völgy, Setét-völgy és Mangó-oldal.
Csordás-völgy sziklakúpjait - mint a Bükkalja egyéb kaptárköveit is - a Mihály Péter féle jegyzékből követhetjük nyomon. Kiadványában a kúpok és fülkéik számozott sorrendben követhetők; leírásai így összevethetők a sziklatömbök jelenlegi (2008) állapotával. Akár egy évtizedben egyszer leírt részletes állapotok későbbi összevetése jól mutatja majd a fülkék és az őket hordozó kúpok pusztulási ritmusát.
Az I. kúp gyökerek által repedeztetett, levelesen málló tömege zöldes, sárgás zuzmókkal fedett. Az épebb fülkék körül közvetlenül is megjelenő zuzmók - az egyéb mállási tényezőkkel - még nem képeztek olyan kérget, amely már levált volna. A sérültebb fülkék körül látható, hogy az élő szervezetek által képzett kéreg már levált, ezek környéke már világosabb, a kéreg alatti, már porózussá vált kőzet mállása már a felszínen folytatódik. A kúpon látható kis fa a gyökereivel behatol a kőzetbe, de magát a repedést nem feltétlenül csupán a gyökerek feszítő ereje alakíthatta ki.
A kúp 9-es fülkéjének már csak a fele látható. A törések mentén tovább pusztító gyökerek a fülke oldalába férkőzve lefeszítették annak jobb felét.
 |
| Az I. kúp 9-es fülkéje |
A 4-es fülke bal oldala még kivehető, mélysége is látszik, de jobb oldala repedés és mállás következtében eltűnt, így belső felületét erőteljesebben érhette a mállási folyamat; itt levelesen leváló kéreg látható.
 |
| Az I. kúp 4-es fülkemaradványa |
A Mihály Péter jegyzékében még ép körvonalú 6-os fülke bal oldalán összenyílás felé tartó pusztulása kezdődött el. Ilyen összenyílás utáni lepusztulás látható például a Mangó oldali Nagykúpon is.
 |
| Összenyíló fülkék |
A II. kúp É-i oldalán lévő fülkéknek nemcsak az alja hiányzik, hanem már csak foltok jelzik az egykori bemélyedéseket. Az üregek helyei sárga zuzmósak, körülöttük mohás foltokat látunk. Idősebb nemzedékhez tartozó fülkék lehettek, mivel szinte teljesen lepusztultak már, de mivel közelebb vannak a talajhoz, a zuzmók könnyebben megtelepednek rajtuk, intenzívebb a mállottságuk is, ezért nem biztos, hogy korukra való következtetés makroszkópikus szinten helytálló. Zömében azért itt is a D-, DNY-i oldalon vannak fülkék.
 |
| A sárga foltok az üregek helyét mutatják |
Mangó-tető déli oldalában emelkedik két riolttufa kúp. Megközelítésük a fölöttük húzódó szekérútról - melyet a lakosok Törökútnak neveznek - egyszerű (Mihály Péter, 1979). A Nagykúp a kúpképződés érett stádiumának példája.
 |
| Nagykúp - Mangó-oldal |
A Mihály Péter rajzán ép fülkeként feltüntetett 17-es üreg nagyrésze elpusztult. A 9-, 15-, 16-os fülkesor már nem föllelhetőek. A 7-es és 8-as fülke körvonalai sem látszanak már. A 3-as fülke földbe temetett, csak teteje látszik ki valamelyest.
 |
| A nyíl mutatja az eltemetett fülkét |
A Kiskúpon vastag kéreg látható, lepusztult részein világos kőzet. A 4-es fülke szélei elkoptak, alja földdel fedett; a 2-es fülkét repedés törte át, erősen mállott. A 3-as elég ép fülke még. Az üregekben - a 3-es kivételéve - már zuzmók, mohák figyelhetők meg.
 |
| Kiskúp |
A kövek fényképezgetése és állaguk felmérése közben malacok röfögése hozza az emberre a frászt. Én egyszer életemben már menekültem vaddisznók elől éjszaka az erdőben (Edelényben), azóta nem tolerálom a malachangot az erdő mélyén, védtelenül. Az értékes munka ezzel be is fejeződött, pakolás, cuccolás,...hol a GPS....tűnjünk innen....... menet lefelé. A túratársam messzebbre lát, mint én, így hamar meglátta a rácsokat, úgyhogy akár vissza is mehettünk volna, de már nem volt erőnk.
Később láthattuk közelről is lefelé menet és jobbra tartva, hogy elkerített részen csak ártatlan mangalicamalacok játszadoznak hangosan. Innen térhetünk rá a faluba vissza vezető útra.
 |
| Mangalicahangok |
 |
| Fénykép az akácosból |
