 |
| A Csúcs |
A helyszín: Catánia és Messina között található, a gőzölgő, több, mint 3300 m magas hegység, megtűzdelve kisebb oldalkráterekkel, melyek élősködő módjára szívják magukon keresztül a felszínre a vulkáni anyagot. Kialakulásában a szubdukció folyamata és a riftesedés
egyaránt szerepet játszott. Ez egy jelenleg is működő vulkán, kevésbé várható
tőle olyan pusztító kitörés, mint annak idején pl a Vezúv esetében bekövetkezett.
A szubdukció folyamata két közeledő, konvergens lemezszegély
esetén megy végbe, melynek során az egyik lemez ’szubdukál’ a másik alá. Az
alábukás kb 40-60 fok közötti, de ennek okai nem tisztázottak. Nyilván az
alábukó lemez sűrűségétől függhet, illetve az egymáshoz viszonyított sűrűség
különbségtől.
A riftesedés folyamata távolodó, divergens lemezszegélyeknél
következik be. Kontinentális lemezek esetében ez úgy zajlik, hogy a szétnyíló
lemezszegélyek mentén a magmás feláramlásoknak és a konvekciós áramlásoknak
köszönhetően elvékonyodik a litoszféra és árkos szerkezetek (grabenek)
képződnek. (Hartai Éva: A változó Föld)
 |
| A hamu fedte megmaradt hó |
Olyan
3000
m környékéig busszal is feljuthatnak a ’túrázók’, ott a
busz leparkol és több csúcskráter is megközelíthető. A kén és egyéb gázok
kigőzölgései jól mutatják, hogy merre vegyük az irányt. Bő szakaszon szilárdult
salakon kell végigmenni; az egyes és egymáson elég mozgékony darabok felületei
nagyon élesek, egy elesés közben jelentős károkat okozhat a bőrfelületünkön. A felfelé tartó út során, néhol kietlen a táj szürkesége, de mikor felbukkannak a
parazitakráterek, hirtelen rádöbben az ember, milyen nagy erő tevékenykedik
alatta. Széles, kanyargó utak vezetnek föl a csúcsig, ahol néha félrehúzódva
kell megvárni, míg egy-egy ’túrista’ busz elporzik mellettünk.
 |
| Szintén a fedett hó, mely sziklaként terül el a semmi közepén |
 |
| Parazitakráter |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése